Virtuális elefántok...

Információs társadalom és oktatás. A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei. 2.

Folytatva az előző bejegyzésemben elkezdett gondolatmenetet, még mindig a tanítás és tanulás új koncepcionális keretiről jegyeznék le pár gondolatot: elsősorban a tanulás dimenzióinak integrált felfogásáról, a korszerű tanulási környezet tervezésének sarkalatos pontjairól, virtuális oktatásról…

A tanulás dimenzióinak integrált felfogása 

(Komenczi: Tananyagfejlesztés elektronikus tanulási környezetekben )

Mint azt már több helyen láttam, olvastam, nem csak nekem tűnt fel az informális tanulás mezőjének szűken behatárolt megjelenése (az ábrán az 1, illetve 2 számokkal jelölt helyen). Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanék ennek a tanulási formának, mivel végigkíséri életünket. Folyton jelen van, akarva- akaratlanul képes a tudásunkat gyarapítani. Így egyrészt nem csak a koordináta tengely ’Születés’ megjelölésű pontjához tenném, hanem kiterjeszteném a ’Life Long’ tengely egészére. Másrészt pedig közelíteném (egybemosnám) a nem formális és formális oktatással, tehát a ’Lifewild’ tengelyen is nagyobb mezővel jelölném.  Mint az előadáson is elhangzott, illetve több blogban is találkoztam már vele, a figyelem egyre jobban a formális oktatásra terelődik, s elfeledkezünk az intézményektől független tanulásról. Pedig az informális tanulás is jelentős tudásgyarapodással járhat, mégsem tulajdonítanak neki a formális keretek között akkora jelentőséget (és akkor még a validációról egy szót sem ejtettem).

Korszerű tanulási környezet tervezésének fókuszpontjai

A korszerű tanulási környezetek másfajta tervezési folyamatokat kívánnak meg az oktatótól legyen szó akár online, akár virtuális térről. A korszerű tanulási környezetek tervezésének négy fókuszpontja lehet, melyek nem egymást kizáróak, hanem együtt vannak jelen (csupán a dominanciájuk változik).

(1) Tanuló középpontú

Komenczi szavaival élve a környezet akkor tanuló központú, ha „magában foglalja azt a felismerést, hogy a tanuló ember már meglévő, korábbi tudása, kialakult elképzelései és hitei alapján értelmezi "asszimilálja" az új információkat, tehát új tudás konstrukciója során a meglévő mentális reprezentációk módosítása vagy felülírása történik”.  Ebben a környezetben kiemelten fontos lenne, hogy az oktató tisztában legyen a tanulók hozott tudásával, a konceptuális keretrendszerükkel, diagnosztizálja a kulturális hátterüket is.

(2) Tudásközpontú

A tudásközpontú környezet kritériuma „magában foglalja azt a felismerést, hogy a hatékony tudás kialakításában, a kompetencia fejlesztésben meghatározó szerepe van a tananyag gondos kiválasztásának, ami maga után vonja a jelenlegi tantervek revízióját és átstrukturálását is”.

(3) Értékelés középpontú

Az értékelést a középpontba helyező környezeteknél „a tanulás során nem elegendő a folyamat végén bekövetkező, szummatív értékelés; folyamatos visszacsatolásra van szükség, hogy a tanuló tudatában legyen: megértette-e az anyagot, és hogy a tanár korrigálni tudja a tanulási tévutakat”.

(4) Közösség-központú

A közösség-központú környezetek tervezése „magában foglalja azt a felismerést, hogy a sajátosan emberi tanulás alapvetően szociális konstrukció, és hogy a társas tanulás tervezése, szervezése és vezetése (projekt alapú tanulás, kooperatív tanulás, tanuló közösségek) a pedagógus egyik kulcs kompetenciája.”

(Idézetek forrása - Komenczi: Tananyagfejlesztés elektronikus tanulási környezetekben)

Saját tapasztalataimból tudok a fentiekre egy példát hozni, nevezetesen a (már általam oly sokat emlegetett) virtuális tanulási környezetünket, a Second Life-ot. Tudom, hogy ezt a részt inkább azok érthetik meg pontosan, akik részt vesznek ebben a tanulási folyamatban, mégis nagyon helyénvaló, és véleményem szerint jó példája a virtuális tanulási környezetnek az SL.

A távoktatási kurzust mi a blended learning (vagyis vegyes oktatás) keretein belül tanulhatjuk. Hiszen vannak személyes konzultációink, vannak webináriumaink, illetve a Second Life virtuális ELTE campusán virtuális konzultáción (és opcióként fogadóórán) is részt veszünk.

A tanuló-,tudás-, értékelés- és a közösség- központú értékelés gond nélkül megjelenhet a virtuális térben, mint azt tapasztaltuk az elmúlt hónapokban.

Tanulóközpontú: Távoktatás és e-learning kurzust én korábban már hallgattam egy másik egyetemen, mégis most egy teljesen új megvilágításba (és helyszínbe) került. Tehát vannak előzetes ismereteim a témában, mégis ez alakommal teljesen másként tekintek/tekintünk a témákra, így új tudást kell konstruálnom a meglévő elemekből és a frissen megismertkből.

Tudásközpontú: A tananyagokat szerdánként kapjuk meg a webináriumok alkalmával, melyből (általában) blogbejegyzés születik, s hétfőnként valamilyen feladattal kötjük össze a tanultakat a Second Life-ban. Egy olyan tananyag, mely virtuális környezetben is alkalmazható nem kevés oktatói munkát és energiát igényel (mint azt megtudtuk az elmúlt páros konzultáción is J ) Hiszen alkalmazkodni kell (oktatónak, hallgatónak és magának a tananyagnak is) a megváltozott körülményekhez, feltételez egyfajta magasabb digitális írástudást.

Virtuális környezet- közösség- tanulás

Értékelésközpontú: Ez gyakorlatilag megfelel a hétfői virtuális konzultációknak: vagy soportos feladatmegoldással és beszámolóval, vagy ’quiz chair’ által végzett tesztek kitöltésével vagy páros konzultáció útján tapasztaljuk meg hétről-hétre a számonkérési lehetőségeket.

Közösség-központú: Kell ezt magyarázni egyáltalán? Elég, ha csak az elmúlt pár hét páros feladatára gondolunk, ahol közösen kellett egy előre kijelölt témát feldolgoznunk. De hetekkel ezelőtt kipróbáltuk a „nagyobb” csoportban (5-6 fő) való munkát is.

Elefántok a virtuális térben is léteznek...

  „Virtuális tanulási környezetben a kooperatív tanulás tervezése és vezetése komoly előkészületeket és folyamatos figyelmet igényel. Míg tantermi környezetben az előkészítés átgondolatlansága, a nem egyértelmű instrukciók keltette bizonytalanság improvizatív módon könnyen korrigálható, addig online környezetben káoszt okozhat. A tanár rákényszerül a következetes, minden részletre kiterjedő tervezésre, a teljesíthető és mérhető, egyértelmű és világosan megfogalmazott követelményrendszer megfogalmazására. A motiváló, magas interaktivitású, értelmes tanulói kooperációt magában foglaló feladatok elkészítése fokozott időráfordítást és kreativitást igényel. A diák tanulása nem fekete doboz a tanár számára, a tanulási folyamatot tükröző kommunikáció a tanulásmenedzsment szoftverek segítségével nyomon követhető. A tanár be tud avatkozni, képes segíteni a megértést, mert biztosítva van a folyamatos visszacsatolás lehetősége. Elősegítheti a tanulók közötti kommunikációt, segítheti a kreatív gondolatok kibontakozását, korrigálhatja a tévedéseket, egyoldalú, felületes megfogalmazások esetén új tényekre, másféle nézőpontokra hívhatja fel a figyelmet. ” (Komenczi: Tananyagfejlesztéselektronikus tanulási környezetekben)

Leszögezném: egy program sem váltja meg a világot, és lesz képes zsenit nevelni a leglustább gyerekből (sem) - ezt nem állítom az Second Life estében sem. De mint azt már korábban említettem, a puding próbája az evés (csak, hogy az elefántok is eltűnjenek!). Meg lehet tapasztalni ezt a fajta világot, a különbségeket a hagyományos, távoktatás, és online oktatástól, a saját bőrünkön érezni, hogy milyen ez virtuális tanulócsoport életében részt venni- miben más, miben hasonló. Ki lehet próbálni, a lehetőség adott. Maximum azt mondjuk utána, köszönöm ez nekem nem tetszik. Van, aki meglátja a lehetőséget benne, van, aki inkább a hagyományosabb keretek között marad a tanulás terén. Nyilvánvaló, hogy nem alkalmas mindenkinek, és nem alkalmas mindenféle oktatási program megvalósítására (például egy főzőtanfolyamot nehezen tudnék elképzelni inword- hiányoznának az illatok és ízek :-) ), de van, amit kiválóan lehet modellezni általa. Ennek alátámasztására végezetül álljon itt egy videó az ELTE virtuális Tudáspresszió podcast-jei közül - Virtuális egészségügy.

Felhasználtam:

Komenczi Bertalan : Tananyagfejlesztés elektronikus tanulási környezetekben

Iskolapadtól a Ustreamig… - Reflexió  az első Távoktatás és e-learning előadásra: Didaktikai modellek. Az oktatási folyamatot meghatározó alapelvek

Én ezt már egyszer tanultam!

Iskolapadban ülve, frontális előadás formában, füzetbe jegyzetelve, a szemeszter végén kollokviumi teljesítéssel.

Most pedig itthon, a kedvenc fotelomban ülve, Ustreamen keresztüli élő adást nézve (sőt akár visszanézve), számítógépen jegyzetelve, gyakorlati teljesítéssel (méghozzá milyennel!) záródó kurzus keretin belül…

Nem ugyanaz a kettő!

Pedig az első sem volt régen, körülbelül 5 évvel ezelőtt. A téma ugyanez volt, a tartalom nagyrészt ugyanez volt, mégis valami változott. De mi? A körülmények? A technikai fejlődések, lehetőségek? A tanár-diák hozzáállás? Mindegyik?! Itt bizony valamiféle szemléletváltás volt, ami számomra szimpatikusabb (ha úgy tetszik „emészthetőbb”) formába terelte a Távtanulás és e-learning kurzust. Nem is értem miért nem gondoltak erre előbb: ha már a tárgy neve Távtanulás, miért tanuljuk formális keretek között?  Miért nem tapasztaljuk meg az elméletet a gyakorlatban? Nekem így érdekesebbnek tűnik, szerethetőbbnek, információgazdagabbnak, amiből többet profitálhatok, mint egy jelenléti oktatásból.

De miről is volt szó a szerdai előadáson? Felvázolom a számomra lényeges momentumokat sorban....

Ha didaktikáról beszélünk, a mindennapokban főként az oktatás, tanítást-tanulást értjük alatta. Ha tudományosan közelítjük meg a definíciót, akkor eltérő koncepciókkal ismerkedhetünk meg, de röviden: az andragógiai didaktika maga a tanuláselmélet.

Cube kibernetikai-információelméleti didaktikai modelljével én csak részben tudok azonosulni. Egyetértek abban, hogy a folyamatokat úgy kell kialakítani, hogy a hatékony legyen. Ez komoly tervezést, átgondolást és kidolgozás követel.  Viszont egy gépiesen működő, matematikai szabályokon alapuló távoktatás számomra ellentmondásos: éppen a rugalmasságot várnám el ebben az oktatási formában, nem egy előre rögzített, merev struktúrát! (Talán emiatt sem terjedt el ez a koncepció.)

Möller tanulási célorientált modellje már szimpatikusabb. Elfogadom az oktatási célok meghatározás- célok hierarchiája- tanulók kontrollja hármas középpontba állítását. Gyakran az oktatásban elveszik a humánum, sokszor (főleg a közoktatásban) a tanárok „tanítanak”, de nem „tudást adnak át”. Tanítanak, hiszen ez a dolguk, de évek óta ugyanazt és ugyanúgy tanítják, nem igazodva a tanulókhoz,  igényeikhez. Nem a művelés a cél, csak a tanóra megtartása, ami egy óriási hiba. Pedig bőven lehetne válogatni a pedagógiai (didaktikai, technikai) módszerek és eszközök között…

Carroll- modellje

Carroll még jobban kiterjeszti a „fontos tényezők” körét: tanuló adottsága, tanítás megértésének képessége, tanítás minősége, tanulási alkalmak száma, tanuló kitartása. A tanulási hatékonyság egyenlő a feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló idő és a szükséges idő hányadosával. Ez még mindig túl matematikai megközelítés...

Bloom- modellje a sikeres tanulás feltételeit, módját kutatja. Szerinte eredményesen tanulni nem más, mint tanulás (időtényező) útján teljesíteni a követelményeket megfelelő motivációval. Valahogy így lehetne a koncepciót ábrázolni:

Bloom modelljE

Az oktatási folyamat mikrostruktúrájának értelmezési lehetőségének (Nagy Sándor és Falus Iván) kiindulópontja a figyelem, motiváció, teleologikusság hármas egysége volt. Ezen kívül az oktatási folyamat megköveteli, hogy tanuló és tanár együtt működjenek (ez érvénye mind a hagyományos, mind a távoktatásra- lásd: SL konzultáció). Ez a modell már felismerte az előzetes tudás, előzetes ismeretek fontosságát, mivel a tananyag feldolgozása a cél. (Hiszen nem taníthatunk egy asztalost egyből szekrényt készíteni, amikor sose volt még dolga dekopírfűrésszel…  De hogy ez hozzánk közelebbi területet említsek: mielőtt a nyelvtanulást újrakezdjük egy nyelviskolában, ott is felmérik mit tudunk, mire emlékszünk, milyen szinten vannak nyelvi készségeink.) Az oktatási folyamat lényege egy ábrában egyszerűen felvázolható, az egyes lépések logikus sorrendben követik egymást, ahol nem lehet kihagyni egy elemet sem. 

Az oktatási folyamat 4 fő lépése

Báthory Zoltán volt az egyik képviselője a differenciálás modelljének, ami a tanulók közötti különbségek kezelése felől közelítette meg a didaktikát. Ennek alapjait én az előzetes tudásméréssel kapcsolnám össze: meg kell ismerni a korábbi tudáselemeket, s ez alapján kell kidolgozni a fejlesztési tervet, a tanulási célokat és mérföldköveket. 

A koncepciók gyors átnézése után áttérnék inkább egy számomra érdekesebb témára a távoktatásra és e-learningre, melyben kiaknázatlan lehetőségeket látok.

A távoktatás egy lehetséges definíciója:

 „A távoktatás fedi mind a tanulási tevékenység, mind pedig a tanítási (oktatási-nevelési) tevékenység összes elemét, amelyeket a távolság (-ok) legyőzésének igényével létrehozott igen dinamikus és komplex pedagógiai kapcsolategyüttes fűz össze egyetlen közös folyamattá.” (Kovács Ilma (1996): Új út az oktatásban? A távoktatás. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem

Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest. 34. o.)

E-learning lehetséges értelmezése:

„Az e-learning olyan, számítógépes hálózaton elérhető nyitott - tér- és időkorlátoktól független - képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára.” (Forgó Sándor (2005): Az eLearning fogalma. In: Hutter Ottó – Magyar Gábor - Mlinarics József: E-learning (eLearning kézikönyv), Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 14.o.)

A távoktatást és e-learninget igazán fontosnak tartom az egész életen át tartó tanulás folyamatában. Némely esetben praktikusabb, mint egy hagyományos keretek között működő, formális tanulás. Hiszen az atipikus jellegből adódóan egyik sem  kötődik feltétlenül az iskolarendszerhez, mi magunk választhatjuk meg a számunkra megfelelő tanulási környezetet. Rugalmasságot tesznek lehetővé: akkor tanulunk, amikor az időbeosztásunk megengedi. Ami igazán vonzóvá teszi számomra ezt a két tanulási formát a következő idézettel leírható: „A távoktatás didaktikai rendszerének az egyik leglényegesebb sajátossága az, hogy a tanulók csak akkor kapnak engedélyt a következő szakasz megkezdésére, ha a megelőző szakasz eredményei ezt biztosan lehetővé teszik.” ( Kovács Ilma (1996): Új út az oktatásban? A távoktatás.  Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest. 36.o.) Ezt egy osztálytermi közösségben nem lehetne megtenni- ahogy a szerdai előadáson is volt róla szó- mert kevés a rendelkezésre álló tanóra; és míg az egyik személynek folyamatos ismétlésre lenne szüksége, a másik már rég megtanulta és unatkozna. Távoktatásban viszont könnyedén megvalósítható, annyi időt tud az egyén szentelni az adott anyagnak, amennyi számára szükséges az interiorizációhoz. És csakis ekkor léphet tovább a tanegység elemei között. Éppen emiatt sikeresebb is a tanulás, maradandóbb a tananyag, és kevésbé felületes a tanulás. 

Külföldön nagy hagyományai vannak a távoktatásnak! 1840-ben Nagy Britannniában Isaac Pitman nevéhez köthető a kialakulása- aki a levelezéssel, mint módszerrel foglalkozott. (A Biblia első része elférjen egy levelezőlapon.) (Remélem figyeltétek az évszámot, nem elírás volt!) Majd jött a levelező oktatás a nyelvtanulás terén, a vizsgáztatás különválása, rádión és televízión keresztüli oktatás. Aztán a 80-es, 90-es években a számítógépek elterjedésével a távoktatás mindenkire való kiterjesztésének gondolata következett. 

„A távoktatás, az e-learning a képzésnek-oktatásnak leggyorsabb tempóban fejlődő ágazata, és a világ minden táján a modernizáció egyik fontos eszköze, Magyarországon rendkívül vontatottan és sok ellentmondással folynak az ilyen irányú próbálkozások.” (Papp Lajos (2005): Az e-learning a felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet). Felnőttképzési Kutatási Füzetek, NSZFI, Budapest. 7.o.) De miért nem tud elterjedni és mindenki által elfogadott tanulási úttá válni hazánkban? Ha elkezdenénk az okokat elemezni, sosem érnénk a végére, mindig lenne egy kifogás a mellőzésére. Pedig ott van a másik oldalon rengeteg pozitívum: idő- és költséghatékonyság, tanulói produktivitás növelése, szélesebb rétegű értékelési formák, IKT kompetenciák fejlődése, stb..

Igazán nagy lehetőségnek gondolnám az e-learninget, a távoktatást (és a távmunkát is) a gyesen/gyeden lévő kismamáknál, a munkanélkülieknél, a földrajzilag előnytelen vagy elmaradott térségben élőknél, az időseknél, át- és továbbképzések területén. Nem szeretnék belemenni az új felsőoktatási törvénybe, de egy megoldás lehetne, azoknak akik, nem nyernek felvételt az egyetemekre…

Végezetül, összefoglalásként visszatérnék a kezdő gondolataimhoz: miért is tartom eredményesebbnek a távtanulás kurzusnak ezt a fajta tanulási módszerét? Ezekkel a blogbejegyzésekkel, és a hozzájuk kapcsolódó kommentekkel, illetve az SL-ben történő konzultációval gyakorlatilag az összes résztvevő véleményét megismerhetem egy kollaboráns tanulási környezetben. Egy hagyományos előadáson erre nem lenne lehetőségem. Ráadásul akkor olvasom el a véleményeket, amikor van rá időm, nem vagyok fix időpontokhoz kötve. Így sokkal  szélesebb spektrumú tanulási folyamatot várok a kurzustól, mint egy frontális előadástól, és sokkal izgalmasabb módon szerezve meg atudást. A Second Life pedig egy teljesen más perspektívába helyezi számomra a tanulási folyamatot...

Az első szárnypróbálgatások a virtuális világunkban...

Aki tegnap nem tudott részt venni a Teszt- konzultáción, illetve akik lemaradtak- az elejéről/végéről/közepéről,- kérték, szedjem össze a tegnap elhangzott fontosabb információkat, íme:

• A nappalisoknak szerdán 10 órától Információtudomány, 12 órától pedig Távtanulás kurzusok vannak. Ezek Ustreamen élőben követhetők, illetve visszanézhetők később is. Ennek az előadásnak az anyagából kell blogbejegyzést írni, kb 12 ezer karakter hosszan. 
• A virtuális konzultációnk az SL-ben hétfőnként este 21 órától lesz az ELTE területén. Ekkor megbeszéljük a blogbejegyzéseket, gondolatokat... A blogokhoz ebben a kurzusban nem kötelező a megjegyzés hagyás, de a kommentek jó információ közlők, tanulási alapot szolgáltatnak, és a konzultációhoz is kiindulási alap lehet.  (Aki nem tudna a fenti időpontban jönni, az jelezze a Tanár Úrnak!)
• A blogbejegyzések megbeszélésén túl a későbbiekben lehetnek feladatok is a virtuális valóságban, de ezeket mindig előre jelzik nekünk. 
• Érdemes felfedezni az SL világát az iskolán kívül is, például ellátogathatunk a NASA-ra, vagy más campusokra is benézhetünk.
• Aki nem volt fenn tegnap este, mindenképp próbálja ki a hangot (alul a Speak ikonra kattintva), mivel sokunknak meggyűlt vele a baja...
• Ha egyszerre sok avatar van egy térben, akkor a programban lag keletkezik, vagyis rohamosan lassul. Megfigyeltük viszont, hogy ha viszonylag nyugton van avatarunk, akkor ez a jelenség nem olyan zavaró. 
• Nem érdemes egymás szavába vágni, mert sajnos semmit sem lehet érteni akkor. Illetve vagy fejhallgatós mikrofonnal ténykedjünk, vagy a hangfalakat fordítsuk el a mikrofontól, mert nagyon torzul a hang, és csak sípolást-gerjedést lehet hallani.
• Ahol sárga csíkokat látunk, és nem tudunk belépni, azok fejlesztés alatt álló területek vagy más oktatási környezetek.
• Ha valamelyik ruhadarabunk (vagy akár testrészünk!) eltűnne idő közben, a bal oldali bőrönd szerű ikon menüpontjában visszaszerezhetjük.
• Ha technikai probléma merülne fel a virtuális óra közben (lefagy a gép, önálló életre kel az avatar, kidob a program stb.), próbáljunk újra kapcsolódni!

Nekem ennyi információ maradt meg (virtuális) agyamban , ha valamit kihagytam, jelezzétek kommentben. 

Jó próbálgatást, repülést:

M.

Regisztrációk ...


 (Jó) pár szó az általam már említett oldalak, programok regisztrációs menetéről...
Mivel ezen oldalak angol nyelvűek, segítségképpen leírom a regelések lépéseit...
Ha ezután se megy, hagyj egy kommentet!


MIND MAPPING (fogalomtérkép- brainstorming): 

• link: http://www.mindmeister.com/

1. Katt középen a nagy zöld Sign up for free (ingyenes reg) ikonra
2. A lap alján apró betűvel keresd ezt: Basic FREE (Az alsó sorban a More edition utá az első) majd katt a Choose a plan gombra
3. Elsőnek a Name- neved
4. Email cím
5. Password-jelszó
6. A lap alján pipáld ki a "I have read..."- Felételek elfogadása sort
7. Jobbra---> zöld gomb: Create my account- vagyis fiók létrehozása
8. Várd a megadott emailodra a választ
9. A válasz emailban katt a linkre.
10. A bejövő oldalon a Start ikonra katt, (lehet, h kéri a belépéshez a jelszavad/neved és a jelszód...erre nem emlékszem...lehet egyből beenged...)
11. Belépés után látsz egy minta dokumentumot a képernyő közepén lévő keretben
12. Ezen dok mellett van egy pici lefele mutató nyíl--->katt
13. Válaszd a lehetőségek közül a Propertiest.
14. A Title-hez írd be a saját neved
15. A Description-hoz egy rövid leírást...Pl. fogalomtérkép, ötletbörze, kiskutyafüle...
16. Katt az Ok-ra
17. Újra katt a kicsi nyílra (12. pont)
18. Most válaszd a Publish (nyilvánosságra hozatal)elemet.
19. A feljövő ablakban ott lesz a link, ami a tanár úr táblázatába kell, ezt másold gyorsan oda!
20. Katt a Done (készre)

USTREAM regisztráció (élő közvetítés, webinárium tartásához):

• link: http://www.ustream.tv/ 

1. Jobb fenn: Sign up

2. First name- Keresztnév

3. Last name- Családnév

4. Username- Felhasználó név

5. Passworld- jelszó (legalább 7 karakter, nagybetű és szám is legyen benne)

6. Retype Passw.- Újra írd be a jelszót

7. Email

8. Country- Hungary (Magyarország)

9. State (állam)- úgy hagyhatod (Amerikára vonatkozik)

10. Zip kode- irányítószám

11. Gender: Male- férfi, Female-nő

12. Birthday- születésnap: Év-hónap-nap formátumban

13. Pipáld ki az I agrre..... sort

14. A keretben lévő szöveget írd a keret alá a "Your answer" alá15. Create my account- fiók elkészítésére katt..

RSS (webes együttműködésre szolgál, követi kedvenc weboldalaink frissítéseit):

• link: reader.google.com

1. Beírjuk a keresőbe, h reader.google.com

2. A jobb oldalon van egy nagy piros gomb: Feliratkozás--->katt

3. A kis keresőmezőbe, ami bejön, beírod pl csoporttársad, munkatársad, kedvenc blogod linkjét

4. Hozzáadás (egyből a linkelt sor alatt)

4. És bal oldalon már meg is jelenik....

Second Life regisztráció (erről még eddig nem esett szó, majd a Távtanulás kurzushoz kapcsolódóan visszatérek rá)

1. Katt ide: http://slurl.com/secondlife/Zugspitze/179/172/78 (Ez az ELTE oktatási környezete) Ha nem az ELTE-re akarsz regisztrálni, katt ide: http://secondlife.com/ Majd a nagy sárga Join now gombra.

2. Katt a jobb felső sarokban a nagy narancssárga ikonra, vagy a térkép közepén bejövő buborékban(?) a SIGN UP now for free feliratra

3. A bejövő ablakban kell avatárt választani

4. Ha már magunkat akarjuk létrehozni, érdemes fenn a People (emberek) mezőre kattintani (egyébként lehetünk robotok, nyulak, vámpírok, autók....)

5. Válaszd ki kattintással, vagy a jobbra-balra mutató nyíllal a neked szimpatikus alakot

6. Katt a choose this avatar sárga ikonra

7. A bejövő ablakba írd be a felhasználó nevedet

8. Majd az email cím, születési idő, jelszó, jelszóra emlékeztető kérdés, erre a kérdésre adandó válasz bejelölése következik

9. Ha ez kész, katt a Create account ikonra, és küldenek a megadott email címedre egy megerősítő emailt, amiben lesz egy link, melyre újra kattintani kell...

10. Ekkor egy segédprogramot tölt le a géped.... (Second Life Viewer)

11. Az SL megnyitása a gépedre (legtöbb estben az Asztalra) tett SL Viewer (pacsit adó zöld kéz fekete háttérrel) ikonnal indul

11. A lap alján kéri a neved, jelszavad, majd katt a belépésre a Log in felirattal- újabb töltés és a virtuális világban találod magad .