Elektronikus tanulási környezetek használhatósági, ergonómiai tulajdonságai

Távoktatás és e-learning

Az elmúlt héten E-learning tartalmak és oktatási környezetek ergonómiája címmel láthattuk a Távtanulás és e-learning kurzushoz kapcsolódó előadást. Egyetemi éveim alatt volt szerencsém már többször is ergonómiával foglalkozni, ilyen jellegű kurzusokat hallgatni, így rendelkez(t)em némi előismerettel a témában.

Az előadás bevezetőjét már sokszor hallhattam, vagyis: „Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása.” (Murrell, 1965) Az ergo (munka) és a nomos (törvény) kifejezésből alakult ki az ergonómia fogalom.  Tehát az ergonómia az ember és gép, illetve az ember és környezetnének kapcsolatával foglalkozó tudomány és gyakorlat.

Ami viszont új volt számomra az előadásban az ergonómia kérdése, problémái elektronikus tanulási környezetek esetében, így érdeklődve hallgattam a témát.

Alapvetően ebben a bejegyzésemben két, az előadáson elhangzott kérdésre kellene választ, lehetséges ötleteket találnom. Nevezetesen:

„Ön szerint melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok? Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? (kontakt/online eszközökkel támogatott kontakt/blended learning/távoktatás)”

1. Ön szerint melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok?

Négy kulcsszó hangzott el az előadáson, a 4H, vagyis: használhatóság, hatékonyság, hasznosság, hozzáférhetőség- így az elektronikus tanulási környezetet az ergonómia szempontjából vizsgálva ezekre a tulajdonságokra érdemes kitérni.

Használhatóság

Vagyis hogyan tudja az adott felhasználó az adott felületet kezelni, működtetni, használni. 

A használhatóság vizsgálata egyrészt szoftver ergonómiai megfelelőségre is kiterjed, másrészt pedig a tanulási folyamatnak való megfelelőséget is hivatott vizsgálni. A használhatóság kérdésénél ne csak a környezeti tényezőket vegyük figyelembe, hanem a használati szokásokat is. Tehát figyeljünk, hogy a monitort megfelelő szögben, megfelelő távolságból, optimális fényviszonyok között nézzük. Figyelni kell a kényelmes ülőhelyre, testtartásra stb. 

Másrészt a használati szokások esetében: az emberek nem szeretnek várni, így a tevékenység gyorsasága egy lényeges pont: kattintásnál, új ablak megnyitásánál, letöltésnél stb… (Lásd, az előadáson elhangzott példa: ha túl nagy a sor a könyvesboltban, másik boltba mennek a vásárlók vásárolni. Ez az interneten sincs másként. Ha sokat kell várni, már platformra mennek a felhasználók).

Általában a felületek kezelése közben a használók hibákat vétenek (mellékattintás, rossz útvonal kiválasztása, „elkalandozás”). Ha egy felhasználói felület jól van kialakítva, akkor a használók minimális hibát tudnak csak elkövetni, s lényeges lenne, hogy ezeket minél nagyobb fokon tudják javítani (visszamutató linkek, segédlet, elérési útvonal jelzése stb.)

Hatékonyság

A hatékonyság a tanulási folyamat támogatása és az információáramlás szolgálata; instrukciók, visszajelzések biztosítása; egyszerűségre, átláthatóságra való törekvés.

A hatékonyság irányelve szerint optimalizálni kell a célokat, vagyis biztonságossá tenni a felületet, például: https//: használata; jelszó és felhasználó név bekérése; jelszavat nem tároló belépés.

Kiemelt szempont, hogy a felhasználói felület milyen mértékben kezelhető. A platform legyen kényelmes, vagyis átlátható, könnyen alkalmazható. Ne legyen túl zsúfolt, az ábrák ne vonják el a figyelmet, csupán kiegészítésre szolgáljanak. Illetve az ábrák, diagramok, képek ne álljanak önmagukban, kapcsolódjon hozzájuk szöveges (vagy hangos) kiegészítés, hogy a fogyatékkal élő személyek (pl. látássérültek) is érzékelni tudják alternatív módon a képeket. Mértékkel használjon a felület vizuális elemeket, és ezek könnyen érthetőek legyenek. A színek következetesek legyenek, kontrasztosak, de nem figyelemelterelőek, zavaróak. A szöveges elemek érthetőek, átláthatóak, követhetőek legyenek, a megjelenítésük logikus legyen; esetleg csoportosítva legyenek az összetartozó elemek (hipertext, ugrások, linkek, címkék segítségével)- technikai és tartalmi tagolás összhangban álljon.

Hozzáférhetőség

A hozzáférhetőség szempontjai az egyenlő esélyt, az akadálymentesítést kívánják vizsgálni, szolgálni. 

Egyre több oldalon találkozhatunk például vakbarát/gyengénlátóknak készült verzióval, de sajnos az esetek egy részében a kontrasztosabb betűvel való megjelenítés sem alkalmas az ő igényeik kielégítésére. A másik probléma, hogy a speciális igényekre kialakított platformok igen ritkán frissülnek, így nem kínálnak naprakész információt és pont az a tájékoztató funkció veszik el, amiért megalkották őket.

Hatásosság

A hatásosság a tanulási célokat, határidőket és ezek ütemezését, a tudás mélységét, alkalmazhatóságát vizsgálja.

A hatásosság fő szempontja, hogy azt a tartalmat kapta-e a felhasználó, amit várt. Tisztában van-e már  a tanulási folyamat elején azzal, hogy milyen tartalmat fog kapni, milyen határidőkkel gazdálkodhat, hol olvashat utána részletesebben a témáknak stb. Az elsajátított ismeretek, készségek (-tananyag) mennyire tudnak/tudtak beépülni a tanulók kognitív térképébe, mennyire hatásosan tudták hasznosítani a kapott tudást.

A fentieken kívül még elhangzott néhány „jótanács” a kezelőfelületek kialakításával, design-jával kapcsolatban. 

Az aktív és inaktív elemek jól különüljenek el, hogy a felhasználók ne töltsenek el felesleges időt nem linkként megjelenő elemekre való kattintással.

A design elemeket ritkán változtassuk, például egy honlap vagy blog esetében. Egyszerre egy elemet frissítsünk, cseréljünk, fokozatosan vezessük be az újításokat, különben a felhasználók számára a megszokottság, könnyen kezelhetőség érzése elvész, és nem (vagy ritkán) fognak hosszú időt tölteni példának okáért egy menüpont keresésével. 

Hasznos és érdemes a felhasználók véleményét is megismerni, a tapasztalataikat meghallgatni és az ő igényeikre elvégezni a frissítéseket. 

A szöveges elemeknél körültekintően kell kiválasztani a szövegméretet, szövegszínt és betűtípust (mindenki számára jól olvasható legyen), a hangeffektusok beillesztésével pedig óvatosan kell bánni, mert lehet figyelemfelkeltő, de akár zavaró hatású is.

Továbbá az előzőekkel összefüggésben fontosnak tartom még megemlíteni a 3M modellt, mint tanulási tevékenység minőségi tényezőt, mely a mainingful, memorable és motivation szavak rövidítése, s érdemes szem előtt tartani ezeket elektronikus tanulási környezetekben is. 
Mainingful, azaz a hallgatók megértettél-e a tanulási folyamat során a tanultakat, érthető volt számukra a tananyag vagy sem.

Memorable, vagyis fognak-e emlékezni az elsajátított tudásra.

Motivation, tehát a jövőben fogják-e használni a tanultakat, kellően motváló volt-e számokra a kapott tudáskészlet.

2. Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? (kontakt/online eszközökkel támogatott kontakt/blended learning/távoktatás)

Igen, véleményem szerint kell különbséget tenni a tulajdonságok között az eltérő tanulási környezetek estében. Minden tanulási környezet más prioritásokkal, jellemzőkkel, alkalmazhatósági tényezőkkel rendelkezik, így szükséges, hogy az ergonómia is rugalmasan igazodjon ezekhez. 

Pár példát említve csak: 

A környezetek kommunikációs platformjai és az ezek által biztosított lehetőségek eltérőek, így az aktivitás is eltérő. Nem azonos arányú például egy online és virtuális térben megvalósítható csoportos tevékenység (lásd: Second Life csoportfeladatok elvégzése pillanatok alatt. Ugyanezt egy levelezőrendszer segítségével lassabban tettük volna meg). (Azonos idő vs. eltérő időben való jelenlét).

Különböző az interaktivitás mértéke, a feladatok és ezek változatossága. 

Kérdés lehet, hogy melyik környezet mennyire támogatja a személyre szabható, adaptív elemeket, haladási ütemet, megoldási módokat.

Továbbá tanulási környezetenként eltérő lehet az offline tanulási környezettel való kapcsolat mértéke is, így ezt is át kell gondolni az ergonómia szempontjából.