“A taneszközök, különösen a modern számítástechnikai és informatikai
eszközök megjelenésével, egyre nagyobb szerepet játszanak az oktatás tartalmi
orientálásban és megszervezésében.” (forrás itt) “Taneszköznek nevezünk minden olyan, az
oktatásban használható, illetve az oktatás folyamatát segítő eszközt, amely nem
szóbeli, az oktatás céljaként megjelölt elsajátítandó információkat
közöl.” (Várkonyi,
2008)
A taneszközök elsődleges felhasználói a pedagógusok és a tanulók.
“… a taneszközök köre a technika adta lehetőségek gazdagodásával egyre
bővült, a pedagógusok szóhasználatában – az aktuális hangsúlyokhoz és divatokhoz
is igazodva – sok szinonimája létezik a taneszköznek. Információhordozó,
médium, oktatási eszköz, oktatási médium, oktatási segédeszköz,
szemléltetőeszköz, tanítási eszköz, tanszer, tanulási forrás mind-mind a
taneszközt jelöli. Taneszköznek tekinthető minden olyan tárgy vagy elektronikus
úton előhívható képi vagy hanginformáció, amely az oktatás (tanítás, tanulás)
folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segíti elő.” (Tompa, 1997.)
A taneszközöket magukba foglaló tananyagelemek tartalmazhatnak szöveges
egységeket, képeket, grafikákat, mozgóképeket és/vagy videofilmeket, hypertext
linkeket, multimédiás anyagokat, melyeket a tananyagtárban rendezhetünk össze.
A taneszközök optimális kiválasztását a kutatók, a gyakorló
pedagógusokkal kooperálva, közösen alakítják ki, döntésüket az alábbi
szempontok alapozzák meg:
- a didaktikai feladat és tartalom együttesen határozza meg a tartalomhoz
leginkább illő, illetve a tanulási- tanítási feladat megvalósítását megkövetelő
taneszköz kiválasztását
- a munkaszervezés formái és a módszerei
- a felhasználók eltérő csoportjainak jellemzői
- az oktató személyi lehetőségei, kompetenciái
A taneszközök a pedagógiai célok megvalósítására alkalmasak, ám önmagában
egyik sem alkalmas az oktatási és nevelési célok megvalósítására. A
taneszközöknek a tanulási folyamatot kell támogatniuk, ezért végig kell
gondolni a taneszköz funkcionalitását, a működését, az alkalmazáshoz kapcsolódó
módszertani kultúrát és a tanulási folyamatra gyakorolt hatását is már a
taneszköz tervezés-fejlesztés fázisában. A taneszközök spontán, öncélú
felhasználása akár káros is lehet. Ezért alaposan át kell gondolni a
felhasználók közötti lehetséges különbségeket, és biztosítani kell a folyamatos
differenciálásra alkalmas környezetet is.
 |
| Taneszközök |
13+1 pontból álló útmutató a pedagógusok, andragógusok számára:
- Pontosítsa a felhasználók körét, a pedagógusokra és a tanulókra vonatkozóan is, ezt javasolt megadni az eszköz dokumentációjában is.
- A taneszköz felhasználóinak megnevezése, részletezése segít meghatározni, hogy milyen felhasználói csoportoknak készül, tehát a taneszköz optimális felhasználásának feltétele, hogy már a fejlesztés alatt legyen egyértelmű, hogy kinek készül, kik a célcsoportjai.
- A részletesebb felhasználói jellemzés kizár bizonyos felhasználói csoportokat, de ez csak látszólag szűkíti a felhasználói kört.
- Optimális esetben bármely taneszköz bármely oktatási tevékenység során felhasználható, ám a piacképesség szempontját is figyelembe véve több szempontot is érdemes beépíteni a fejlesztés folyamán.
- A piacképesség említésénél tévhit, hogy a cél a minél szélesebb körben való alkalmazhatóság legyen.
- Piacképességet nem csak az erősíti, hogy a lehető legtöbb felhasználói célnak megfelel, de az is, ha a beválás során beigazolódnak a célszemélyek körére vonatkozó korlátok.
- Mérjük fel a pedagógusnak az üzemeltetéshez szükséges technikai ismereteit, IKT kompetenciáit, valamint módszertani felkészültségét.
- Válasszunk olyan taneszközt, amely tartalmazza a tanulók életkori, ismeretszerzési, kognitív teljesítménnyel kapcsolatos sajátosságait.
- Igyekezzünk felkelteni a tanulók figyelmét, és a hatékonyabb tanulás érdekében tartsuk fenn folyamatosan érdeklődésüket.
- Lényeges, hogy a tanuló ne érezze tehernek a tanulást, még ha a taneszköz sok információt, újdonságot, illetve a szokásostól eltérő megoldásokat tartalmaz.
- A taneszköz leírása terjedjen ki a tanulók tanulási sajátosságaira, vegye figyelembe önszabályozás mértékét, az egyéni és kooperatív munkára alkalmasságot, és (egyéni) speciális szükségletek megjelölését is.
- A taneszköz felhasználási célja szerint különüljenek el a különböző iskolatípusok, előismeretek, tartalmi területtel összefüggő motivációs bázisok, a tananyag szerint várható különböző tananyag-fejlesztési területek.
- A várható felhasználók köre a taneszköz alkalmazását segíti, mivel túlmutat az életkor és az alapvető IKT kompetenciák körén.
13+1 A pontosítás megteremti az eredményes alkalmazás feltételeit.
Szerzők: Komjáti Ilona és Orovecz Melinda
Felhasznált irodalom:
- Nádasi András: Az oktatástechnológia és a taneszközök
- Kárpáti Andrea (1997): Taneszközjegyzék a Nemzeti Alaptanterv tükrében.
- Tompa Klára (1997): Taneszközjegyzék a Nemzeti Alaptantervhez.
- Várkonyi Attila Pál (2008): Az oktatás technikai - és informatikai eszközök helye, szerepe az oktatás folyamatában, azok használatának lehetőségei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése