Digitális kompetencia, digitális műveltség, digitális állampolgárság
Őszintén szólva az
előző két bejegyzésemmel kicsit lelőttem ennek a hétnek a témáját, de próbálom
nem ismételni magam, és az újdonságokra koncentrálni. Mint azt már korábban megfogalmaztam,
lényeges „tulajdonságnak” vélem a számítógépes tudást, mivel a XXI. században
elengedhetetlen a digitális kompetenciák megléte (internet, mobiltelefon,
bankkártya- PayPass, eLearning, ETR…). Így nem is vitatkoznék az órán
elhangzottakkal, csak leírnám a gondolataimat…
 |
| http://www.ungkommunikation.se/english.aspx |
A kompetencia
meghatározásával kezdtük az órát, mely eltérő volt az általam eddig ismert
definícióktól.
A kompetencia a hétköznapi szóhasználatban szakavatottságot,
illetékességet, gyakorlati tudást jelent (pl lásd itt).
Az EU-s megfogalmazás szerint (itt)
„A kompetenciákat itt az adott helyzetben megfelelő ismeretek, készségek és
attitűdök ötvözeteként határoztuk meg. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák,
amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és
fejlődéshez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a
foglalkoztatáshoz.” Ugyanezen forrásban a digitális kompetencia definíciója: „a
digitális kompetencia magában foglalja az információs társadalmi technológiák
(IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a szabadidő és a kommunikáció
terén. Ez az IKT terén meglévő alapvető készségeken alapul: számítógép használata
információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és
cseréje céljából, valamint a kommunikáció és az együttműködő hálózatokban való
részvétel céljából az interneten keresztül.” Kiemelném a a definícióban szereplő
kritikus gondolkodás fontosságát, amely lényeges szerepet tölt be például az
információ szelektálásakor, a források kiválasztásakor. Továbbá véleményem
szerint a digitális világban az innovációra való nyitott gondolkodás és a
kreativitás is lényeges szerepet töltenek be- erről majd később…
De lássuk, az előadáson
milyen megfogalmazását hallhattuk a kompetencia kifejezésnek.
A Kőfalvi Tamás-
féle meghatározás szerint a kompetencia egyenlő az ismeret + attitűd + érték szimbiózisával.(Kőfalvi Tamás) Ismeret, tehát a kognitív természetű tudástár, amely a ’mit tudok?, mire
vagyok képes?’ kérdésre felel. Attitűd, mely az érzelmi viszonyulást (pozitív,
negatív, semleges) fejezi ki. Érték, tehát értékesnek gondolni a cselekedeteinket,
tudásunkat, produktumainkat az adott szituációban.
ISTE.ORG
Mivel korábban nem
ismertem a honlapot és a szervezetet, idekopizom, mi is az ISTE.
Maga a név az International
Society for Technology in Education rövidítése. „Home to the NETS—a
comprehensive framework for digital age learning, teaching and school
leadership—and ISTE's annual conference and exposition, the Society supports
its members with information, networking opportunities, and guidance as they
face the challenge of transforming education. ISTE
members include individuals (teachers, library media specialists, technology
coordinators, teacher educators, administrators, and other decision makers),
regional and international affiliate organizations, and corporations.” (http://www.iste.org/news/fact-sheets.aspx)
Az ISTE oldalain
kompetenciacsaládokat, sztenderdeket találunk: tanulói, tanári, adminisztrátori,
coach-i, számítógép tudomány területén tevékenykedő pedagógusi elvárható
kompetenciákat. A tanulmányainkhoz szorosan kötődő három sztenderdet ismertük
meg órán, ezeket részletezem én is.
A
tanulói kompetenciák jelentőségét
technológiai változások hívtál életre. Kiemelten fontos a már általam is
említett kreativitás és innováció. Az egyéni megközelítési
módok keresése, megvalósítási utak feltérképezése és kialakítása, mely a tudáskonstruálás új dimenzióját
alakítja ki a digitális világban (fogalomtérképek, megosztott dokumentumok,
virtuális tanulási lehetőségek…). Elvárás, hogy a tanulók felismerjék a kommunikáció és kollaboráció lehetőségeit
a digitális/virtuális világban, s támogassák
a tanulást. A kutatás és
információmenedzsment is átalakul, képesnek kell lenni a számítástechnikai
eszközöket alkalmazni ezekben a folyamatokban. Ez összekapcsolódik a kritikai
gondolkodás, problémamegoldás
körével: a megfelelő eszközt használni, kiválasztani a releváns információkat
és forrásokat. Digitális állampolgárként a technológia kérdéseit megértik, azzal
szemben jogkövető és etikus magatartást tanúsítnak. Technikai műveltségükben a tudatos(!) eszközhasználaton van a
hangsúly.
A tanári kompetenciák meghatározzák az oktató szerepét: a tanulók tanulásának és kreativitásának
kibontakoztatásában ők az inspirátorok,
a facilitátorok. A hallgatók
tanulását megtervezik, fejlesztik és
értékelik. A digitális korszak munka és tanulási folyamatait nemcsak elmondják,
hanem bemutatják, modellezik. A
digitális állampolgárságot és felelősséget támogatják, megmutatják. A
folyamatosan változó digitális kultúrát képesek átlátni, megérteni és ennek
megfelelő magatartást gyakorolnak. Fontos elem a szakmai fejlődés, az iskolai
és szakmai közösség támogatása, eszközök és források hatékony felhasználása (például
figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, és az ebből fakadó attitűdöt a
változásokhoz).
Az adminisztrátorok/ asszisztensek kiemelt feladata az igényfelmérés, bátorítás, a látnoki vezetés. A közös
víziókat és missziókat inspirálják,
támogatják a megvalósítást, a szervezeti
átalakulást. Ők azok, akik segítik kialakítani a digitális tanulási kultúra
okozta új rendszereket, s ezek működését támogatják, fenntartásáért felelősek. Jó gyakorlatok bemutatásával vezetnek a
változás útján, képessé teszik az oktatókat az eszközök és források
használatára. A digitális állampolgárság jegyében a kialakuló digitális kultúra jogi, etikai, társadalmi
kérdéseit megértik, ezekre proaktívan reagálnak, képesek modellezni és a tanárokat ennek
megfelelően facilitálni.
Tulajdonképpen ezek a
szereplők mindegyike a tanulási folyamat kulcseleme oly módon, hogy ha akár
egyikük is nem rendelkezik a meghatározott kompetenciákkal, a tanulás elveszti
a hatékonyságát. A kompetenciáknak benne kell lenni a „digitális tolltartónkban”,
mert önmagában a technikai eszközök nem biztosítják a hatékonyságot. A tanár
példát mutat, modellez, „terelgeti” a diákot az IKT világában. A diák kreatív,
innovatív, hajlandó a tanulásra. S közben maga az oktató is tanulási
folyamatban vesz részt az adminisztrátor által. Az adminisztrátor pedig a
felbukkanó oktatási tevékenységgel kapcsolatos problémákra reagál.
Digitális
állampolgárság, digitális állampolgár:
 |
| http://edsome.com/2010/05/digital-citizenship/ |
Kevés
emberre igaz a digitális állampolgári lét, ennek legfőbb oka a fent ismertetett
kompetenciák hiánya, így napjainkban ez egy fejlesztésre szoruló terület. Kézenfekvő
kijelentés lenne, hogy inkább a fiatalok (digitális bennszülöttek, X, Y
generáció) rendelkezik digitális állampolgársággal, de szerintem ezt
elhamarkodott lenne kijelenteni. Tény, hogy az ő digitális identitásuk jobban
kiépített (Facebook, IWIW, tematikus oldalakon való regisztráció, blog stb), de
az online jelenlét még nem egyenlő a kompetenciák meglétével. A legfontosabb
feladat lenne- mind az idősebbek, mind a fiatalok körében- a digitális analfabetizmus
megszűntetése, a digitális írástudás kialakítása. Az információmenedzsment
elsajátítása, a médiaműveltség, az online eszközök produktív kezelése, az
etikai (e-etikett) és jogi irányelvek megfelelő ismerete mind-mind elősegítené a folyamatot.
Általában az emberek csak informálódnak a weben, ők maguk nem hoznak létre (minőségi)
tartalmat. Meg kell tanítani a felhasználókat, hogyan is kell közzétenni,
feltölteni, alkotni a digitális világban (a jogra való tekintettel). Most
mondhatnánk, hogy ez bizony komoly technikai hátteret igényel (számítógép,
internet), de mint láttuk az elmúlt hetekben ez nem az igazi probléma. A
digitális állampolgárság hiányának az ember a legfőbb gátja. Lehet, hogy megvan
a kompetenciához szükséges ismeret, de az attitűdjük és értékszemléletük nem
megfelelő. (lásd az előző bejegyzésemben). Eleve negatívan állnak az újdonságokhoz, nem érzik értéknek a
digitális tevékenységüket. Míg ezen nem sikerült változtatni, addig nem
beszélhetünk digitális állampolgárról.
A
digitális technológiák arra kényszerítenek bennünket, hogy alkalmazkodjunk a
változásokhoz. Ha számítógéppel/számítógépen akarunk (kell) dolgozni, tanulni
vagy egyszerűen csak böngészni a tartalmak között, fejleszteni kell a fent
említett kompetenciáinkat. Legyünk akár bevándorlók, akár bennszülöttek. Ki
kell terjeszteni digitális kompetenciáinkat, műveltségünket. Illetve (most jön
az a mondat, ami szinte minden bejegyzésemben megjelenik!) szemléletet kell
váltani. Be kell látni, hogy a printelt szöveg olvasásakor alkalmazott technikáink
néha csődöt mondanak az IKT világában. Itt ismerni kell legalább az alapvető funkciókat,
programokat, ezek használatát, jártasságot kell szerezni az információkeresés,
hipermédia, webhelyek tartalmának nem-lineáris olvasásában.
Be kell látni, az emberek többsége (még) nem digitális állampolgár. Ez még csak digitális álompolgárság...
"A közösségi média az önkifejezés örömét adja: fejezd ki önmagad!" - e-etikett ajánlás
Felhasználtam:
- Európai Unió által meghatározott kulcskompetenciák - http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/publ/pdf/ll-learning/keycomp_hu.pdf
- ISTE tanulói kompetenciák - http://www.iste.org/Libraries/PDFs/NETS-S_Standards.sflb.ashx
- ISTE tanári kompetenciák – http://www.iste.org/Libraries/PDFs/NETS-T_Standards.sflb.ashx
- ISTE adminisztrátorok/ asszisztensek kompetenciái- http://www.iste.org/Libraries/PDFs/NETS-A_Standards.sflb.ashx
- E-etikett - http://eetikett.hu/
Kedves Melinda! Tudom, unos-untalan azt ismételgetem, hogy szívesen olvasom írását, de ez így van! A jól átgondolt, alaposan felépített gondolatai az én fejemben is rendet tesznek. Úgy látom, hogy ez az írás is szorosan kötődik az előző hetiekhez, én is arra a következtetésre jutottam, hogy az állampolgárság, kompetenciák kérdése a generációk szempontjából is vizsgálandó. Apropó kompetenciák: itt találtam egy újabb meghatározást, ami az én "gyűjteményemben" nem volt meg.
VálaszTörlésKedves Marianna!
TörlésKöszönöm, örülök, hogy tetszett a bejegyzésem. Annak pedig még inkább, hogy sikerült egy újabb kompetencia megfogalmazást adnom Önnek. (Szakdolgozatom elméleti részéhez nagyon sok definícióval találkoztam, amiből akár egy önálló blogbejegyzés is születhetne :-))
Valóban, szépen kapcsolódnak a témák egymáshoz, és magam sem tudok elvonatkoztatni a generációs specifikációktól, ezért is kanyarodok mindig vissza.
Kedves Melinda, nagyon összeszedett és strukturált blogbejegyzést kaptunk Tőled, öröm olvasni. :-)
VálaszTörlésAz előadás közben és után bennem is az az érzés volt, hogy nagyon jól felépített a témaív, az egyes témák épülnek egymásra, de új szempontot is adnak. De az is benne lehet abban, hogy ennyire érezzük az egymásraépülést, hogy nem csak hallgatjuk az előadásokat, hanem tudást konstruálunk belőle, így az újabb témával megtaláljuk a saját struktúráinkban is a kapcsolódásokat.
Ezt a két mondatodat ragadnám ki, maximálisan egyet tudok érteni vele: "Most mondhatnánk, hogy ez bizony komoly technikai hátteret igényel (számítógép, internet), de mint láttuk az elmúlt hetekben ez nem az igazi probléma. A digitális állampolgárság hiányának az ember a legfőbb gátja."
Nagyon tetszik a digitális álompolgárság kifejezés is, amit használtál. (Bár zárójelben jegyzem meg, a digitális állampolgárság fogalom még elég ködös a számomra ...)
Kedves Orsi!
VálaszTörlésKöszönöm a dicsérő szavaidat, mindig öröm olyat alkotni, ami másnak is tetszik, másnak is hasznára válik.
Épp a második bejegyzésemen dolgozgatok, ahol a digitális állampolgárság lesz az egyik főszereplő, talán onnan jobban körvonalazódik, hogy mit is takar a kifejezés.
XXI. században elengedhetetlen a digitális kompetenciák megléte” Fogalmazzunk úgy, hogy bizonyos körökben. Isten ments, hogy most kötözködni akarjak, de erről megkérdezhetnénk Pista bácsit a tanyán disznóetetés közben, vagy a kis cigánygyereket, miközben éppen a szomszéd kerítésén mászókázik. De az vitathatatlan, hogy nekünk, mint leendő andragógusoknak igenis elengedhetetlen! Sőt, fel kell karolnunk a digitális tudás minél szélesebb körben való biztosítását, annak a lehetőségét, hogy bárki, aki „csatlakozni” kíváán, az megtehesse azt.
VálaszTörlésKulcskompetenciák kérdésében én még azt is említésre méltónak találnám, hogy nem abból a szemszögből kell gondolnunk rá, miszerint egy embernek meg kell szerezni a kulcskompetenciákat. Rengeteget kell megszereznie, és míg egyik helyzetben ez lesz számára alkalmazható kulcskompetencia, a másikban pedig amaz. Minden tevékenységénél más fog előtérbe kerülni.
VálaszTörlésKulcskompetenciák kérdésében még az jutott eszembe, hogy mi válik kulcskompetenciává? Elegendő-e az, ha alapszinten rendelkezek egy tevékenységhez szükséges kulcskompetenciával, vagy pedig valaki nézi annak szintjét is? Milyen szinttől mondhatom azt, hogy ezzel a kompetenciával én rendelkezek? Elegendő, ha tudok olvasni, vagy folyékonyan kell, tudjak olvasni bármilyen nehézségű szöveget, esetleg idegen nyelven is?
VálaszTörlésKreativitás, kritikus gondolkodás. Én azt gondolom, hogy már magához az információ megkereséséhez és a szelektálásához is szükségünk van a kreativitásra, nem csak a kritikus gondolkodásra. Sokszor kreativitással, sokkal egyszerűbben tudunk valamit megtalálni.
VálaszTörlésAz információk szelektálása pedig szerintem nem is egy olyan nagyon őrdöngős mutatvány. Hiszen mi történik akkor, ha nem jól választottunk ki egy információt, és erre rájövünk? Csupán elvetjük, és megkeressük újra azt, ami helyes
VálaszTörlésSzámomra az attitűd szempontjából is nagyon érdekes a megközelítés. Csak akkor válik kompetenciává valami, ha azt szeretem is csinálni? Például utálok mosogatni, meg krumplit pucolni, mégis meg kell csinálni, és akkor ez talán már tekinthető egyfajta kompetenciának. Tehát akkor miért annyira fontos, hogy hogyan viszonyulok az adott tettemhez?
VálaszTörlésKár, hogy nem fordítottad le az angol szöveget, amit becopyztál. Tudom, tanuljak meg angolul, de a lustaság nagy úr, és hát nem kompetencia nálam ezek szerint az angol nyelv társalgási szintű tudása.
VálaszTörlésSőt, a kreativitás és a kritikus gondolkodás nem csak az információ szelektálásakor, hanem a tanuló kompetenciáknál említett eszközhasználatkor is megjelenik. Itt viszont már nem annyira egyszerű a dolog, mint amikor megkeresem újra az információt, mert ha egy adott feladatot egy bizonyos eszközzel hajtottam végre, akkor nagy munka egy másikkal újból megtenni azt
VálaszTörlésÉn nem csak ezt a három szerepkört emelném ki, bár tudom, hogy az órán, és az iste-n is csak ezek szerepelnek, az nem, amire én most gondolok. Szerintem nagyon fontos kulcselem még az adott intézmény vezetése, hiszen ha ők nem engedélyezik, és nem haladnak a korral, akkor sosem valósítható meg egy online vagy digitális eszközökkel támogatott képzés
VálaszTörlésSzerintem sem vonhatjuk össze az új generációkat a digitális állmapolgárokkal. Mert hiszen ők tudják használni a különböző eszközöket, meg is teszik azt, de biztos, hogy jól tudnak például választani? Ellenben viszont szerintem sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a digitális állampolgárok nagyobb számban fognak közülük kikerülni, mint az előttük lévő generációkból.
VálaszTörlésAz etikai irányelvek ismerete. Létezik Magyarországon az e-etikett.hu, és? Tovább? Illemkönyvek például tömegével kerültek és kerülnek napjainkban is a könyvesboltok polcaira. De hány olyan írás létezik, ami a digitális világ etikettjét tárja elénk, világosít fel róla? Mennyire jó lenne, ha például az általános iskolai informatikaórák tananyaga lenne ez is
VálaszTörlés. Negatívan állnak az újításokhoz. Szerintem a digitális állampolgárság legfőbb jellemzóje, hogy mindig nyitottnak kell lenni, befogadni az újításokat, tudni róluk. Az már egy másik kérdés, hogy az tetszik-e, és fogjuk-e használni a jövőben. De mindig állandó elemnek kell lennie az életében a változásnak, és annak folyamatos követésének
VálaszTörlés. Jártasságot kell szerezni a linkel, nem lineáris szövegek olvasásában. Sokszor milyen nehéz feladat ez, amikor már a végén azt sem tudom, hogy mihez kezdtem neki, és melyik oldalt is kezdtem el igazából olvasni Úgy látszik, hogy nekem is van még mit tanulnom a digitális állampolgársághoz.
VálaszTörlés