This is really 'delicious'?

 

Az információs társadalom technológiai környezete. Eszközrendszerek és alkalmazások.

Ízlelgessük egy kicsit ezt a két szót: technológiai környezet. Kinek mi jut eszébe róla? Számítógép? Laptop? Okostelefon? Internet!!! Igen, azt hiszem, kijelenthetjük: az információs társadalom egyik (ha nem a) legfontosabb platformja az internet lett.

Melyiket válasszam? 

Nap, mint nap találkozunk ilyen és hasonló mondatokkal: ’Olvastam a neten, hogy…’; ’Majd átküldöm e-mailben.’; ’Persze, felhívlak Skype-on és megbeszéljük.’; ’Lájkollak’.

Vagy ha egy kicsit visszaugrunk az időben: ’Te még mindig használsz MyVip-et?’; ’Komolyan nem vagy még fenn Facebook-on?’; ’Leszel este MSN-en?’.

Nem tagadhatjuk a valóságot, Homo Interneticus-okká váltunk.

A mai bejegyzésemben néhány, általam is használt vagy kipróbált online alkalmazásról lesz szó. A hely és idő szűkössége miatt nem lesz egy mindent lefedő elemzés, csak amolyan ismerkedés néhány programmal és egy pár mondatos történet a ki/megalakulásukról. 

Pár nap múlva pedig a számomra is újdonságként ható alkalmazásokkal jövök vissza, meglátjuk mennyit sikerül megismerni addig.

1.) Facebook.com

Valószínűleg ez az a program, amit senkinek nem kell hosszasan bemutatni, a név olyannyira magáért beszél, hogy film is készült belőle (The Social Network, 2010). Annyira determinált (volt) a sikere, hogy 2012 februárjában már 845 millió aktív felhasználója volt.

A Facebook 2004 februárjában alakult meg Amerikában, eredeti nevén ’Thefacebook’-ként. De a  története valójában 2003-ban kezdődött a Facemash nevű alkalmazás elindításával, ami Mark Zuckerberg nevéhez fűződik (bővebben itt),  később ennek a továbbfejlesztése lett a ma általunk is ismert verzió. 

(forrás:
http://www.metropol.hu/cikk/653066 )

Úgy érzem a Like gombról sem kell részletesen beszélnem, elég annyi róla, hogy 2009 februárjában jelent meg a platformon.

2011-ben újabb lehetőségekkel bővült a repertoár, először a Questions (Kérdések) jelent meg, amellyel gyors szavazásokat lehet lebonyolítani. Majd 2011 nyarától már a Skype-pal való együttműködés keretében a videotelefonálás funkció is elérhető. ( bővebben itt)

Magyar nyelven 2008 óta használható, de a fordítások folyamatosan zajlanak. (forrás itt) Jelenleg Magyarországon 3 971 020 felhasználó van, ami egy (képzeletbeli) ranglista 39-ik helyének felelne meg az országok között. (frissülő Facebook statisztika országonként).

Én 2010-ben csatlakoztam az oldalhoz. Igen, ilyen „későn”- bár relatív, hogy kinek mi a késő. Azért „csak” ekkor, mert előtte már megvolt az IWIW fiókom (ami mind a mai napig megvan, de csak amiatt, hogy néhány messze lévő barátommal tartsam a kapcsolatot). Emiatt nem akartam regisztrálni a Facebookra, gondolván, minek, hiszen ott a ’wiw. Aztán valahogy magával sodort az ár, túl sok ismerősöm „költözött” oda, így én is utánuk vándoroltam. De a Facebook megmaradt számomra a tényleges realitások talaján. Elég kevés ismerősöm van (más emberekhez viszonyítva), és tényleg ismerem egytől-egyig őket (mert nincs szükségem a szomszéd macskájának a bejelölésére). Sőt, ki merem mondani: én szeretem a Facebook-ot. Számomra van közösség-összetartó ereje, tudom tartani a kapcsolatot olyanokkal is, akikkel csak ritkán van alkalmam találkozni, de érdekel, hogy mi van velük, merre tereli a sors őket (emiatt kedvelem a csoportok lehetőségét is). De szerintem, ha valakinek több száz (vagy ezer?!) ismerőse van, ott már nincs szó semmiféle baráti kapcsolatok menedzseléséről- az már puszta versengés, vagy átgondolatlanság…

2.) Moodle keretrendszer

http://moodle.org/course/view.php?id=42&lang=hu 

 

A Moodle az egyik legelterjedtebb, legtöbbet használt nyílt forráskódú LMS alapú e-learning keretrendszer. „Moodle-t eredetileg az ausztráliai Martin Dougiamas WebCT rendszergazda fejlesztette ki, hogy segítse az oktatókat olyan online kurzusok létrehozásában, amelynek középpontjában az együttműködés, a tartalom együttes építése és a folyamatos fejlődés áll.” (forrás itt) 2012 év elején  218 országban használták, 57 833 523 felhasználója volt és több mint 6 millió kurzus volt megtalálható benne. (bővebben itt) 

Véleményem szerint messze nincsen kihasználva az ebben rejlő lehetőség, hiszen mi az egyetemen is csak néhány kurzus esetében találkozunk vele. Nem veszünk részt a felületen vitafórumon (állítólag van ilyen lehetőség is), nem küldünk azonnali üzeneteket, és az online kvíz lehetőségéről is csak nemrég értesültünk. Csak a funkciók töredékét használjuk. Ennek részben mi vagyunk az okai, mert a rendszer adott.  De hogyan is tudnánk élni a lehetőségekkel, amikor (szigorúan a példa kedvéért) csak 5 kurzus van jelen egy félévben a Moodle-ban, s ebből 4 csak a tematika fel/letöltésére szorítkozik, (mert a további párbeszéd az oktatóval e-mailon keresztül zajlik), s a maradék 1 tárgyból pedig annyit várnak el tőlünk, hogy töltsük fel az előadásunkhoz szükséges ppt-t,és a további teendőket e-mailon beszéljük meg…

3.) Twitter.com

A Twitter, mint online közösségi média és mikroblog szolgáltatás 2006 októberében  indult útjára San Franciscoból. Az Odeo nevű cég (Jack Dorsey vezetésével) műhelyéből „szabadult el”, és eredetileg kutatási fejlesztési tevékenységre szánták (ez volt a ’twttr’). „A fordulópont a Twitter népszerűségének felívelésében a 2007-es South by Southwest Interactive (SXSWi)  konferencia volt, ahol a rendezvény ideje alatt a Twitter használata napit 20.000 tweets-ről 60,000 tweets-re emelkedett.” (saját fordítás; forrás, részletek: itt). 2010 szeptemberében történt meg a logócsere, amikor az új jelkép „Larry, the Bird” (egy amerikai sportoló, Larry Bird) után kapta a nevét.

Egy friss statisztika szerint jelenleg több mint 11,5 millió Twitter felhasználói fiók létezik. A felhasználók 21% sosem tweet-elt még. A regisztráltak 53%-a nő, 47% pedig férfi. (bővebben a statisztika: itt)

Larry the Bird

Hogy mit jelent nekem a Twitter? Körülbelül egy éve ismertem meg az alkalmazást, de akkor még nem láttam benne azt a potenciált, amit ma, így nem is törődtem vele. A regisztrációm értelemszerűen a jelenleg futó egyik egyetemi kurzusom (Információtudomány és média a 21. század elején) érdeme. De megszerettem, sőt napi használóvá váltam. Amit kiemelnék, az a frissessége, a naprakészsége (vagy ha létezik ilyen szó a ’percrekészsége’). Imádom például a reggeli kávé mellett a The Washington Post, az Education Week, vagy épp a Discovery Education tweetjeit olvasni, és megtudni, hogy mi zajlik a világ másik végén. A maximum 140 karakter pedig éppen elég, hogy eldöntsem érdekel-e a téma és rákattintsak a linkre vagy haladjak tovább.  Másrészt szimpatikus maga a platform célja is, hogy nem barátokat gyűjtünk, hanem azokat követjük, akikre/amikre kíváncsiak vagyunk (a hashtagek nagy segítségek egy-egy témában való kereséskor).

Érdekességként ajánlom: http://blog.twitter.com/

4.) Mindmeister.com

A Mindmeister tulajdonképpen egy online térképszoftver, ami saját gondolattérképünk megalkotását teszi lehetővé. Az alkalmazás 2007-ben vált elérhetővé a nagyközönség számára, 2010-ben pedig a Google partnere lett, és a Google Marketplace-en is megtalálható. 
Néha egy kép többet mond minden szónál (folyamatos feltöltés!), így a véleményem helyett ez álljon itt:
 https://www.mindmeister.com/138757214/MelindaOrovecz

Érdekességként itt található a blogja: http://www.mindmeister.com/blog

5.) Delicious.com
A Delicious (eredeti nevén del.icio.us) egy közösségi könyvjelző szolgáltatás. Az oldalt Joshua Schachter hozta létre 2003-ban. A site a felhasználók által beküldött címeket egy rendszerben gyűjti, ahol azokat könyvjelzőkkel (vagyis ’tag’-ekkel) lehet ellátni. Tulajdonképpen ezen tagek az oldalon való keresés alapjai is. 

A Delicious.com oldallal évekkel ezelőtt találkoztam, illetve a Twitter kapcsán manapság egyre többször botlok bele. Látom benne a fantáziát, habár nem vagyok regisztrált felhasználója.

A Delicious.com blogja: http://blog.delicious.com/

6.) Scribd.com

Az oldalt Trip Adler, Tikhon Bernstam, and Jared Friedman alapították 2006-ban. Dokumentumok feltöltése különböző formátumról, (iPaper formátumra alakítása majd,) olvasása, megosztása- tartozik a funkciói közé. (http://en.wikipedia.org/wiki/Scribd)
Itt egy magyar nyelvű írás róla: http://szelessav.blogter.hu/360193/az_iras_youtube-ja_a_scribd

7.) Issuu.com

A digitális könyvkiadás platformja, ahol könyvek, magazinok, újságok is megtalálhatók. Havonta 52 millió olvasója van az oldalnak, és jelenleg 3,4 milliárd kiadvány van feltöltve. (http://issuu.com/about)

Angol nyelvű ismertető videó: http://www.youtube.com/watch?v=TcLV1CsGCJg

Mind a Scribd.com, mind az Issuu.com már régebb óta ismerős oldalak számomra. Mindkettőt remek szolgáltatásnak tartom, mivel rengeteg emberhez eljuttatják a "könyveket", az olvasást.

Záró gondolatként elmondanám, hogy attól, hogy ismerem az előadáson említett oldalak kb 70%át, nem jelenti azt, hogy rendszeresen használom őket, illetve, hogy regisztrált tagjuk vagyok. Ennek több oka van. Egyrészt ha csak alkalomadtán (évente 1-2 alkalommal ) használom az alkalmazást, nem éri meg számomra regisztrálni (úgyis elfelejtem, elhagyom a jelszavam és nicknevem :-( ), a regisztráció meg amúgy sem  feltétele a keresésnek- általában. 

Másrészt itt is nyilvánvalóan szelektálni kell: mindenki a maga ízlése, szükséglete szerint válogassa ki a neki tetsző, hasznos site-okat és kövesse az ottani tevékenységeket. Szerintem a kevesebb néha több- ezt részben a fent említett Twitter statisztika mondatja velem. Attól, hogy valahova regisztrálunk még nem biztos, hogy tényleg használni fogjuk- ezt kellene tudatosítani az emberekben (amellett, hogy az apróbetűs részeket is elolvassák).   
A már annyit emlegetett kulcsszóim most is előkerültek: szelektálás, mérlegelés, kritikus gondolkodás...

Végezetül egy ajánlás (főként angolul tudóknak):

http://www.bbc.co.uk/programmes/b00n4j0r

Felhasználtam:

• Facebook - http://en.wikipedia.org/wiki/Facebook
• Facebook statisztika - http://www.socialbakers.com/facebook-statistics/
• Issuu - http://issuu.com/about
• Moodle - http://moodle.org/stats
• Moodle a Wikipédián - http://hu.wikipedia.org/wiki/Moodle
• Scribd - http://en.wikipedia.org/wiki/Scribd
• Twitter staisztika- http://www.sysomos.com/insidetwitter/
• Twitter Wikipédia - http://en.wikipedia.org/wiki/Twitter