Csoporttársaimnak
köszönhetően a héten rengeteg eddig általam számításba nem vett gondolat
magával ragadott. Véleményem szerint e témát alaposan körbejártuk, így az
összefoglalás gyanánt csak pár felvetődött kérdést jegyzek be, s próbálok inkább
néhány új honlapot, definíciót behozni, amivel idő közben találkoztam. Ezáltal
elkerülhető az ismétlés ismétlésének az ismétlése (J),
illetve talán egy új lendületet adhatunk a témának a hátralevő időben.
Bemelegítésnek egy videót ajánlok a technika fejlődéséről szigorúan az oktatás szemszögéből nézve:
Digitális
kompetenciák
Szó
esett a digitális kompetenciákról, ezek hiányosságáról (és lehetséges okairól).
Mit jelent a digitális kompetencia? Az ISTE sztenderdjei alapján az összes
kompetenciával rendelkeznünk kell? Alapkompetenciának tekinthető a digitális
kompetencia, tehát elvárható mindenkitől a megléte? (Abban viszont talán
mindannyian egyetértettünk/egyetérthetünk, hogy a digitális kompetenciák
megléte, még nem feltételezi a digitális eszközhasználatot.)
2010-ben
indult egy 24 hónapos kezdeményezés, amely megbízói: az Európai Bizottság, az Oktatási
és Kulturális Igazgatóság, a Jean Monet, egyéb partneri kapcsolatok és ügynökségek.
A program fő célkitűzései a következők:
- meghatározni a
a digitális kompetencia (DC) legfontosabb összetevőit a tudás, készségek
és hozzáállás szempontjából
- fejleszteni a
DC keretet/iránymutatást adni, hogyan lehet érvényesíteni európai szinten,
figyelembe véve a vonatkozó jelenleg rendelkezésre álló kereteket
- javaslatot
tenni az ütemterv lehetséges használatára és felülvizsgálatára a DC
keret valamennyi szintjén a tanulókra vonatkozóan
„A
digitális kompetenciát lehet tágan értelmezi, úgy mint a magabiztos, kritikus
és kreatív IKT használat a munkával kapcsolatosan, a foglalkoztathatóság, a
tanulás, a szabadidő, az integráció és/vagy a társadalmi részvételt területén. A
DC egy transzverzális kulcskompetencia, amely mint ilyen, lehetővé teszi a
kulcskompetenciák megszerzését (pl. nyelvi, matematika, tanulás tanulása,
kreativitás). Ez azt jelenti, hogy többek
között az úgynevezett 21. századi készségek kialakítását kell az
állampolgároknak elsajátítani, amelyek biztosítják az aktív
társadalmi-gazdasági életben való részvételt.” (saját fordítás, forrás: itt)
Digitális
állampolgárság
A
témahét alkalmával a digitális állampolgári lét
összehasonlításra került a hagyományos értelembe vett állampolgári léttel.
Felvetődtek a kérdések: Van
olyan, hogy digitális állam? Hogyan lesz valaki digitális állampolgár? Milyen
feltételei vannak? Ha a digitális kompetencia megvan automatikusan digitális
állampolgár lesz valakiből? Vagy van valamiféle „vízum” igénylés? Ha igen,
mennyi időre szól? Vannak
fokozatai a digitális állampolgárságnak? És úgy általában, valóban
összehasonlítható a hagyományos állampolgári léttel? És a többi, és a többi. Persze csak a metaforák talaján maradt a kérdések halmozása, mert nem sikerült konszenzusra jutnunk a 'digitális állammal'- mindenkinek mást jelent (már akinek egyáltalán jelent valamit).
Azon már szerintem meg
sem lepődik az ember, hogy külön honlapok foglalkoznak a digitális állampolgári
léttel (például itt), ahol természetesen meg is kapjuk a definíciót, ami körülbelül így hangzik
magyarul: „a digitális állampolgárság a normáknak megfelelő, felelősségteljes
magatartás a technológia területén” (http://www.digitalcitizenship.net/Nine_Elements.html)
(azért ez kicsit más, mint amiről mi eddig beszéltünk…)
Ugyanezen honlap szerint 9
elemi egysége van a digitális állampolgárságnak, lássuk őket szép sorjában, s
hogy mit is jelentenek ezek:
1. Digitális hozzáférés: teljesen elektronikus társadalmi részvétel.
Minden embernek biztosítani kell a technológiai hozzáférést.
2. Digitális kereskedelem: termékek elektronikus vétele és eladása. Az
embereknek be kell látniuk, hogy a piacgazdasági folyamatok nagy része elektronikus
úton történik, általánossá válnak az internetes vásárlások. Ami veszélyt is
rejt magában, hiszen egyes országok törvényi vagy erkölcsi szabályozásán
túllépnek a kínált szolgáltatások (illegális letöltés, pornográfia,
szerencsejáték).
3. Digitális kommunikáció: elektronikus információcsere. Mindenkinek
lehetősége van kommunikálni, együttműködni, kapcsolatot tartani bárkivel,
bárhol és bármikor. Sok felhasználót nem tanítottak meg arra, hogyan hozzon
döntéseket ebben a megváltozott szituációban.
4. Digitális írástudás: tanítás
és folyamatának megismerése a modern technológiák alkalmazásával. Alaposan át
kell gondolni, hogy az iskolában milyen technológiákat tanítsanak, és hogyan,
illetve, meg kell mutatni a tanulóknak, hogy hogyan tanuljanak a digitális
világban.
5. Digitális etikett: elektronikus
magatartási normák vagy eljárások. Az embereket a technológia használata előtt
meg kell tanítani a digitális világ szabályaira etikettjére.
6. Digitális jog: elektronikus felelősség a cselekedetekért. Etikus
magatartást kel tanúsítani a digitális világban is, tehát be kell tartani a
törvényi előírásokat. Etikátlan például: adatlopás, levélszemét küldést,
vírusok terjesztése, plagizálás…
7. Digitális jogok és kötelességek: a szabadságjogokat kiterjeszteni
mindenkire a digitális világban. Digitális polgároknak is joguk van például a
magánélethez, a szólásszabadsághoz.
8. Digitális egészség és wellness: testi és lelki jólét a digitális technológia világában. Nem csak a
fiziológiai jelekkel (romló látás, ismétlődős stressz), hanem a mentális
problémákkal is (internet függőség) foglalkozni kell. A felhasználók figyelmét
fel kell hívni a veszélyekre, tanítani kell őket az elhárításukra.
(Ha ezt mind elsajátítom, akkor leszek digitális állampolgár? De eddig más jellegű feltételrendszereket ismertünk meg, boncolgattunk... Ezek szerint ahány fajat értelmezés, annyi fajta digitális állam létezik?)
Digitális írástudás
„A digitális írástudás
esetében környezetünk összetettsége folytán nemcsak készségek
elsajátíttatásáról van szó, hanem megértésről, értelmezésről és kontextusok
megismeréséről, felismeréséről is. A digitális írástudás ezért ad
intellektuális keretet a felismerés, a megértés, a kritikus értékelés és a
gondolkodás számára. A tudatosság, a beállítódások és képességek olyan
együttese, amely lehetővé teszi, hogy megfelelően használjuk a digitális
eszközöket és intézményeket a digitális források azonosítására, elérésére,
kezelésére, integrálására, értékelésére és szintetizálására. Ezen túl segíti az
új tudás és a média-megnyilvánulások létrehozását, a másokkal történő
kommunikációnkat, illetve azt, hogy reflektáljunk erre a folyamatra.” (Koltay Tibor: Digitális írástudás-Web
2.0-pedagógia http://tani-tani.info/101_koltay)
Ehhez a témához kapcsolódik ez a videó is:
„A digitális írástudás fogalma csupán a használatra/nem használatra vonatkozik: az eszközök és alkalmazások kihasználtságának és felhasználási területeinek az információs írástudás lehet mértékegysége…a digitális írástudatlanság társadalmi probléma, és az államnak fontos feladata foglalkozni vele, hiszen a digitális írástudás, egyben esélyegyenlőségi kérdés is.”- hangzik el a videóban
Felhasználtam:
- Digitális állampolgárság: http://www.digitalcitizenship.net
- Digitális kompetenciák: http://is.jrc.ec.europa.eu/pages/EAP/DIGCOMP.html
- Koltay Tibor: Digitális írástudás-Web 2.0-pedagógia http://tani-tani.info/101_koltay
Ajánlom:
- Annak, aki nemzetközi véleményeket is szívesen olvasna a témában: http://www.digitalcitizenship.net/Publications.html
- Enabling Digital Citizenship http://www.epractice.eu/files/European%20Journal%20epractice%20Volume%2011.7.pdf
- Digitális írástudás az EU-ban http://ec.europa.eu/information_society/tl/edutra/skills/index_en.htm
Kedves Melinda, ismét nagyon jó anyagokat hoztál be a témába. A digitális állampolgár hasonló értelmezésével találkoztam már én is Gergó András
VálaszTörlésEgy községi önkormányzat az e-közigazgatás tükrében írásában (Bálint bejegyzése alapján jutottam el oda) és nem igazán tudtam összehangolni az eddigi fogalomképemmel. Mintha az egy szűkebb szeletre koncentrálna. Ezek szerint nem vagyok egyedül ezzel a problémával.
Ezt a mondatodat nem igazán értem: "Abban viszont talán mindannyian egyetértettünk/egyetérthetünk, hogy a digitális kompetenciák megléte, még nem feltételezi a digitális eszközhasználatot." Nem fordítva lenne igaz?
Kedves Orsi és Melinda!
TörlésLenne esetleg olyan, hogy én bizony ismerem hogyan és mikor mit kell használni a digitális világban, de nem teszem meg azt? Akkor már az attitűd része nem teljesül, nem? Vagy éppen azért nem teszem, mert nem tekintem az értéknek. És akkor már nem is beszélhetünk digitális kompetenciáról, csupán csak néhány eszköz egymástól teljesen független használatáról.
Kedves Orsi!
VálaszTörlésKöszönöm a kommented! Ez a digitális állampolgár lét még nekem sem teljesen tiszta, szerzője válogatja, hogy mit is takar, illetve számomra túl sok szegmense van...
Szerintem az idézet mondatom az amolyan vice versa. Attól, hogy kompetens valaki, nem biztos, hogy valóban megfelelően tudja használni a gépet. Illetve attól, hogy tudja használni, nem biztos, hogy megvannak a kompetenciái.
Szerintem olyan nincs, hogy valaki kompetens és nem tudja használni a gépet, hiszen a kompetenciába (most bármelyik meghatározást is vesszük) beletartozik az ismeret és a készség, ha ezek nincsenek meg, akkor nem kompetens. Fordítva igaz, attól, hogy valaki használja a számítógépet még nem biztos, hogy kompetens (bármelyik terület hiányozhat, érték, attitűd de még az ismeret-készség faktor is).
VálaszTörlésKedves Melinda! Nekem bebizonyította, hogy ebben a témában is lehetett 2. blogot írni. Miközben a sajátomat írtam, végig az járt a fejemben, hogy minek? Nekem a digitális állampolgársággal volt a legnagyobb bajom. Az itt felvázolt kép alapján sokkal világosabb a fogalom.
VálaszTörlésKedves Marianna!
TörlésMelinda összeszedettségén én magam is csodálkozom, és sokszor csak ámulok, hogy honnan tud ilyen "dolgokat" előkeríteni. De mindig van mindenre válasza, és jó hozzászólása.
A digitális állampolgárság kérdését nekem is a fent említett honlap határozta meg világosabban. Sajnos én sem találtam megfelelő választ arra, hogy mit is jelent ez. Magyar oldlakon pedig végképp nem.
Orsi!
VálaszTörlésSzerintem attól, hogy valaki kompetens, még nem jelenti például, hogy minden programhoz ért. Találkoztam már néhány emberrel, akik tökéletesen értenek az aktuális programcsomagjukhoz, de ha egy merőben más szoftverrel van dolguk, bizony beleizzadnak a feladatba. (Vagy a Windows-Linux-Macintosh hármas dilemmája). Ilyen módon értem a kompetencia és eszközhasználat problematikáját. Bár felvetülhet egy újabb kérdés: a kompetensségnek is vannak netán fokozatai? :-)
Ha így nézzük, akkor a világon senki nem kompetens:-) Érdekes meglátás, feladtad a leckét. Két irányba indultak el a gondolataim, egyrészt, hogy leszűkítjük egy-egy alkalmazás, szoftver használatára a kompetencia fogalmát, így mondhatjuk, hogy pl. valaki Facebook kompetens és/vagy Twitter kompetens, stb., mindegyik alkalmazásra, szoftverre rá lehet vetíteni az ismeret-attitűd-érték hármasát, nem is lenne gond ezzel a megközelítéssel, viszont így az egyén kompetenciatérképe sok apró kis kompetenciából állna, elég kezelhetetlen lenne. A másik irány, hogy az a kompetens, aki a meglévő problémájára, szükségletére megfelelő eszközt tud alkalmazni, mert vannak ismeretei, attitűdje hozzá. Viszont mind a két megközelítésemmel megint visszatértem az eredeti álláspontomhoz, fordítva nem tudom értelmezni:-)
TörlésFokozatok? Ha kompetens, akkor meg tudja csinálni, ha nem kompetens, akkor nem tudja megcsinálni. Bár itt előjöhet a minőség kérdése. Nagyon messzire vezetne. Vagy Neked van elképzelésed?
Végülis én csak hangosan gondolkodtam, de ha már rákérdeztél. :-)
TörlésSzerintem sincsenek fokozatok, ez a dolog fekete-fehér, vagy azok vagyunk, vagy nem.
De eljátszottam a gondolattal:
pl: kreatív kompetens, aki képes bármilyen feladatot megoldani; rutinos kompetens, aki az általa már ismert dolgokkal képes megbirkózni; leszakadó kompetens, aki épp, hogy eléri a "kompetencia küszöböt"
Persze ez már csak puszta elmélkedés...
Kedves Marianna!
VálaszTörlésÖrülök, hogy sikerült valami pluszt adnom, és talán egy csekély részben hozzájárulhatok a tanulásához. :-)
„Hogyan lesz valaki digitális állampolgár?” Én azt gondolom, hogy a digitális állampolgárság nem „kiváltság”, mint például magyarnak vagy orosznak lenni. Ahhoz igen komoly tudás szükséges, és folyamatosan dolgoznunk kell azért, hogy digitális állampolgárok lehessünk.
VálaszTörlésA digitális állampolgárságról szóló honlap, amit Te is kitettél a blogodban, azt én is rögtön megtaláltam. Az alapján próbáltam tájékozódni a foglamat illetően, mert tényleg elég bonyolult, hogy mitől is lesz valaki digitális állampolgár, egyáltalán létezik-e olyan, hogy jó vagy rossz? Vagy csak ha valaki jó, akkor egészen egyszerűen digitális állampolgár, ha nem jó, akkor meg nem az? Minden esetre ez a 9 pont szerintem elég jól bemutatja, hogy mi mindennel kell rendelkezni ehhez.
VálaszTörlésDe ki adja a digitális állampolgárságot? Vagy ki dönti el, hogy azok vagyunk-e, vagy sem? Ugyanezen honlap szerint nekem valami olyasmi jött le, mintha ez teljesen bemindásos alapon, becsületesség szerint dőlne el. Nincs is tehát másról szó, minthogy itt vannak ezek a bizonyos tulajdonságok és kompetenciák, amikkel rendelkezni kell, és akkor Te minek mondod magadat?
VálaszTörlés